2015. július 14., kedd

53.rész

Sziasztok.  hónap után új részt hoztam nektek. Tudom,hogy elég ritkán hozok új részeket és ezért bocsánatot is kérek tőletek,elég sok dolgom van de igyekszem. Így most  jó olvasást kívánok az új részhez!(: 

Az új rész előtt egy kis érdekességgel szolgálok nektek: 



5 milliárd kilométerre a Földtől és 1 millió kilométerre a Plútótól, a NASA New Horizons szondája elkészítette a legjobb felvételt a Plútó Charon hold felé néző oldaláról. A Plútónak a Cahron felöli oldala nem lesz látható a New Horizons számára, amikor a szonda holnap elhalad a Plútótól 12.500 kilométeres távolságra. 

"Az utolsó, legjobb kép, ami bárkinek lesz évtizedekig a Plútó távoli oldaláról." – mondta Alan Stern.





Mindenkinek kellemes nyári szünetet kívánok ezzel a képpel! 

53.rész.


Napfény keltett reggel,egy kar fonódott át a derekamon. Követtem a szememmel a kar vonalát és Louis-hoz vezetett. Tehát akkor igaz, hogy tényleg itt volt tegnap és, hogy vele aludtam egy ágyban. Azt hittem ez is egy álom egy csodálatos álom, de ez nem ez a valóság volt. Kinyitotta a szemeit és rám nézett.
- Jó reggelt. - mondtam. Észre vette, hogy a karja az én derekamat szorítja így gyorsan levette rólam.
- Bocsánat.
- Semmi baj. Nem történ semmi komoly dolog. Egyszerre akartunk felkelni mikor sikeresen lefejeltük egymást.
- Áúú. - mondtuk mind a ketten. Utána csak nevettünk egymáson.
- Hadd nézzem meg. - mondta és közelebb hajolt a fejemhez, hogy megnézze, hogy nem e vérzik vagy valami. Én csak a száját figyeltem, azokat az édes ajkakat amik tegnap éjjel az ajkaimon égtek. A szemembe nézett, közben a keze még a fejemet vizsgálta, az orraink már szinte összeértek és az ajkaink sem voltak már távol egymástól, mikor kopogtak a szoba ajtómon és Elena lépett. Louis és én is odébb ugrottunk az ágyon, Elena csodálkozva nézett ránk.
- Hát te? - kérdezte Louis-tól, de nem várta meg még a fiú válaszol, hanem folytatta a mondanivalóját. - Mindegy nem is ez a fontos, hanem az, hogy Harry lent van a nappaliban Jessie és azt mondta, hogy írt  neked reggel üzenetet, hogy be kell mennetek a modellügynökségre.
- Hogy mi?! - csattantam fel, egyből Louis-ra néztem, mert ha Harry meglátja itt Louis-t akkor totál kifog kelni magából és tiszta pipa lesz. Louis egyből kipattant az ágyból és gyorsan öltözni kezdett.
- Szólj Harry- nek, hogy várjon mindjárt megyek.- utasítottam Elenát, mire Elene le is ment vissza Harry-hez a földszintre. Én is gyorsan rendbe kezdtem kapni magamat, meg az ágyat is megcsináltam.
- És most, hogy tűnjek el innen? - kérdezte Louis.
- Nem tudom, az ablakon nem tudsz kimászni le meg nem mehetsz, de itt sem maradhatsz. - mikor befejeztem a mondatomat hallottam , hogy a lépcső aljáról Elena Harry-t kérleli, hogy ne jöjjön fel hozzám.
- Nem menj fel Harry mindjárt jön.
- Elena így is késésben vagyunk meg különben is a barátnőm még szép, hogy felmegyek hozzá szóval állj el az utamból. - és elindult fel a lépcsőn. Hallottam a lépcső fura hangját, hogy jön fel rajta valaki, még hozzá Harry. Kinyitottam a ruhás szekrényem ajtajait és Lousi-nak mutattam, hogy másszon be.
- Nem én oda nem megyek be.- ellenkezett.
- De, de igen is bemész.- lökődtem  a szekrény felé, de szerencsére ő is rájött, hogy ez az egyik legjobb megoldás jelen esetben így nagy nehezen bement én meg rácsuktam az ajtót pont akkor csuktam be, mikor Harry lépett be a szobámba.
- Hát te mit csinálsz? - kérdezte.
- Hát én csak készülődök, de miért is kell bemennünk főleg mind a kettőnknek?
- Az meglepetés, csak gyere.
- Hát jó.- gyorsan felvettem a kabátomat meg felkaptam a táskámat, lent meg a cipőmet húztam fel.
- Szia Elena elmentem majd jövök. - és elindultunk Harry-vel a modellügynökségre.

*Közben Elenánál:

Louis:

Hú ezt megúsztam, még szerencse, hogy befértem ebbe a szekrénybe bár nem is olyan kicsi, hogy ne férnék be. Miközben örültem, hogy nem buktunk le felkaptam a kabátomat és siettem le a lépcsőn, hogy eltűnjek innen mielőtt még haza jönnének, de amint leértem az emeletről és már majdnem kimentem a bejárati ajtón Elena kiabált utánam.
- Állj csak meg. Elárulnád, hogy mit kerestél egy ágyban Jessie-vel sőt egyáltalán mit keresel itt?
- Elena ezt most muszáj?
- Igen muszáj, szóval hallgatlak. - és elindult a konyhába, nem volt más választásom el kellett mondanom neki, hogy miért aludtam itt ezért követtem a konyhába és leültünk.
- Nos tegnap éjszaka otthon rosszat álmodtam, hogy Jessie meghalt, megijedtem és felhívtam és éreztem a hangján, hogy nincs valami rendben így ide jöttem, mert aggódtam érte. Mondta, hogy csak rosszat álmodott, miután beszéltem vele el akartam menni, de ő mondta, hogy maradjak így kitaláltam, hogy kártyázunk akkor, és ezek után valahogyan ráfeküdtem, de nem direkt volt véletlen történt és azt mondta nekem, hogy csókoljam meg én meg is tettem és hát csókolóztunk.
- Hogy mi?! - akadt ki Elena.
- Igen jól hallottad, sajnos.
- És le is feküdtetek  egymással?
- Nem dehogy is.
- Akkor miért aludtál itt?
- Mert nem szerette volna, ha itt hagyom mert félt, hogy újra rosszat fog álmodni.
- Értem. Hű hát ez nem kis dolog.
- De ugye nem mondod el Harry-nek tudom, hogy hülyeség volt megcsókolni, de nem bírok magammal mikor vele vagyok,ebből látszik, hogy ez nem az első alkalom volt. - véletlenül elszóltam magam, hogy már nem először csókolóztam Jess-sel.
- Micsoda? Nem az első volt?
- Ó basszus. - a fejemhez kaptam.
- Már mindegy már elszóltad magad.
- Figyelj Elena nagyon szépen kérlek, hogy ezt ne mond Harry-nek, mert nem szeretnék vele összeveszni főleg nem a hétfő előtt, mert arra akkor rámehetne a koncertünk is a fiúkkal és azt nem akarnám.
- Jó rendben nem mondom el, de csak a koncert és a fiúk miatt.
- Köszönöm szépen.
- De figyelj árulj el nekem valamit, mit érzel te Jess iránt?
- Szeretem őt.
- Hűha. Erre nem tudok mit mondani, de nem fogom elmondani senkinek sem hiszen megígértem, de most szerintem jobb lesz, ha elmész nehogy itt találjon Harry mikor haza hozza Jessie-t.
- Jó rendben és még egyszer köszönöm szépen Elena.
- Ugyan.
- Szia. - mondtam és elindultam haza felé, ugyan is gyalog jöttem el Jessie-hez tegnap este, mert nem szerettem volna, ha a fiúk felébrednek, mikor kijárok a kocsival a garázsból, mivel eléggé fura hangot ad ki néha a garázs ajtó.

***

Mikor haza értem egyből a szobámba mentem és nem is figyeltem arra, hogy a többiek köszöntek nekem. Pár perc múlva kopogtak az ajtómon.
- Gyere. - mondtam. Liam bújt be az ajtón.
- Mi van veled? Köszöntünk neked mikor megjöttél, de te csak felrohantál.
- Ülj le és elmondok mindent. - Liam-nak azért mondtam el, mert ő az egyetlen aki bármilyen körülmények között is segít nekem legyen bármiről szó is. Így hát elmondta neki is amit Elenának is elmeséltem. Liam megértett engem, és ő megígérte, hogy nem mondja el senkinek hiszen tudta és én is, hogy ez az én feladatom lesz egyszer, hogy elmondjam Harry-nek és , hogy ne mástól tudja meg.
- Figyelj te tudod, hogy mit akarsz csinálni, de csak okosan és lehetőleg úgy csinálj mindent, hogy ne bánts meg másokat. - mondta Liam tanácsképpen és egyedül hagyott. Lefeküdtem az ágyamra a fehér plafonomat bámultam és csak gondolkodtam, hogy hogyan is lehetne ezt az egészet megoldani, hogy se nekem se Jess-nek és se Harry-nek ne fájjon ez az egész dolog. De úgy nem lehet egyetlen egy problémát se megoldani, hogy valakinek ne fájjon, az lehetetlen dolog. De abban biztos vagyok, hogy Jess-t nem hagyom cserben hiszen szeretem.

*A modellügynökség előtt

- Gyere. - mondta Harry nekem. Én csak követtem őt, hiszen nem tudtam, hogy minek jöttünk ide. Bementünk a recepciós csak bólintott Harry-nek persze én ebből semmit se értettem.
- Harry mi folyik itt?
- Majd meglátod, csak gyere. - egy hosszú folyosón végig mentünk és egy nagy fehér fekete mintákkal való ajtó előtt megálltunk. Harry hátulról eltakarta a szememet a kezeivel, hogy ne lessek. Kinyílt az ajtó hallottam ahogyan kattant a zár, Harry óvatosan bevezetett és levette a kezét a szemeimről. Kinyitottam a szemeimet és egy hatalmas vászon terült elém amin érdekes minta volt, a vászon körül minden fele lámpa állt és emberek nyüzsögtek.
- Itt mit fogunk csinálni? - kérdeztem, mikor elém lépett a főnököm, Elis.
- Jó napot! Készen állnak? - Harry csak rábólintott és Elis odament egy pasashoz akinél egy elég modern fényképező gép volt és tárgyaltak egymással.
- Mire állunk készen Harry? Mondanál már valamit?
- Figyelj arra gondoltam, hogy megmutassam, hogy szeretlek elhoztalak ide, hogy készítsünk magunkról közös képeket, mindenféle kompozícióban. Na mit szólsz?
- Megszólalni se tudok, úristen köszönöm. - és a nyakába ugrottam, de közben lelkiismeret furdalásom is volt hiszen tegnap megint csak csókolóztam Louis-sal holott itt van nekem Harry és már látom és érzem, hogy tényleg szeret nem csak mondja. A segítők oda kísértek ahol sok ruha volt egy állványon és adtak nekem ruhákat és mondták, hogy milyen sorrendbe vegyem őket majd fel  a fotókhoz. Így is tettem felvettem az első számú ruhát, nagyon tetszett. Ezután megcsinálták a hajamat és a sminkemet is, Harry- vel is ugyan így tettek a vászon másik oldalán. Mikor készen voltunk mind a ketten beállítottak minket a vászon elé és elkezdődött a fotózás, Sok különböző ruhában, pózban és más- más vászonnal készültek rólunk képek. Miután végeztünk a fotós a laptopra csatlakoztatta a fényképezőgépet és nagyobb méretben végig néztük a képeket. Elég jól sikerült mindegyik.







Vissza öltöztünk közben a főnököm megbeszélte velem, hogy mikor lenne munka és, hogy számítanak rám én persze igent mondtam rá és felírtam a telefonomba, hogy el ne felejtsem. Elköszöntünk mindenkitől és a kijárat felé tartottunk. A kocsiba beülve még egyszer is megköszöntem Harry-nek ezt a hatalmas meglepetését és elindultunk hozzám, Harry haza vitt.

***

Harry bekísért a házba Elena már nem volt fent ugyan is már estére járt az idő.
- Felkísérsz? - kérdeztem tőle.
- Persze. - a szobámba belépve én lepakoltam a fotelembe Harry meg valamit észrevett az ajtó mellett és felvette.
- Ez mi?
- Rá néztem arra amit a kezében tartott.
- Nem tudom.
- Ez Louis kulcstartója ami a kulcscsomóján szokott lenni. Hogy került ide talán itt volt?! - emelte fel a hangját.
- Dehogy is volt itt.
- Hát akkor?!
- Szerintem Elena vette ezt Kenny-nek meg Lucy-nak, hogy játszanak vele, csak hasonlít Louis-éra.
- Lehet. Jól van akkor.- és oda adta nekem. - Viszont én most akkor megyek majd holnap találkozunk tudod a koncert miatt. - és egy csókot adott.
- Jól van, - mondtam és elment. Megkönnyebbülve feküdtem le az ágyra, hogy kitudtam magyarázni ezt a kulcstartós dolgot. Gyorsan írtam Louis-nak egy SMS-t, hogy tudjon erről, hogy mit mondtam Harry-nek ne, hogy két különböző mesét adjunk be neki. Miután elküldtem gyorsan lefürdöttem és lefeküdtem aludni, hiszen holnap nehéz nap vár rám, hétfő lesz a fiúk koncertje még szerencse, hogy a suliból ezelőtt héten már elkéretőztem, igen tudom, hogy most az igazgató kis kedvencének tartatok, de nem azért engedett el, hanem mert a sok verseny eredményemmel a tánccal sokat tettem a suliért és ez neki meg az iskolának is kitüntetés. Elena meg orvosi igazolást mutatott be így ő  is el tud velünk jönni. Szóval az iskola ezzel rendben van, most már csak a holnap sikerüljön jól. Ezen reménykedve álomba szenderültem.



2015. május 17., vasárnap

52.rész

Sziasztok! :D Ismét új résszel jelentkezem remélem tetszeni fog nektek. Örülnék, ha kapnék visszajelzéseket,hogy jó e az amit írok.(: Előre is köszönöm. A lehetséges helyesírási hibákért előre is bocsánatot kérek!  Jó olvasását kívánok az új részhez.(:





52.rész

Nos kész vagyok,hát akkor ennek is eljött az ideje. Szép ruhámba, kisminkelve hajam csodálatos fürtökben pompázik, hát akkor induljunk el. Fehér szőnyegen sétálok végig, lábam vörös rózsaszirmokat tapos amerre csak nézek mindenütt rózsa, pompa és néhány ember vigyázzban áll tiszteletet megadva nekem. Már nincs sok hátra már majdnem ott vagyok, mikor ő megfordul. Fekete zakó rásimulva és mosolyogva néz rám. Mellé állok és várom a szónoklatot Isten követétől. Minden csodálatos minden szép,mikor kérdezik tőlem:
- Kit választ? - meredek furcsán a kérdezője, ő csak a balra biccenti a fejét. Követem a biccentés irányát és elsápadok ijedtemben. Bal oldalamon fehér zakóban egy úriember áll, arra várva mint a fekete zakós ember hogy döntsek. Hátra lépek, ők rám néznek és rémülten látom, hogy a fekete zakós ember Harry és a fehér zakós úriember pedig Louis. Mindketten az én döntésemet várják. De várjunk csak milyen döntést? Magamra pillantok és látom, hogy talpig fehér, gyönyörű menyasszonyi ruhában állok a két férfi előtt.


Döntenem kell, hogy ki ez megyek hozzá?  Ez borzadály. A fejemhez kapok és rázom a fejem.
- Engem válasz, hiszen engem előbb ismertél meg,mint őt. - mormolta Harry.
- Igen az lehet, de én őszintén szeretem ellenben veled. - vágott vissza Louis. Veszekedés tört ki az oltár előtt, mikor észbe kaptam és megszólaltam.
- Elég ebből ! Egyikőtöket sem választom. - ekkor beborult az ég hatalmas fekete felhők jelentek meg felettünk, villámlani kezdett és egy hang szólalt meg a hátam mögül.



- Akkor válasz engem. - mondta Jack.
- Te mit keresel itt? - csodálkozva néztem rá.
- Téged, kellesz nekem. - közelebb jött és láttam rajta, hogy be van drogozva, attól beszél ilyeneket.
- Jack nem vagy magadnál hülyeségeket beszélsz, meg különben is nem kellesz nekem már. - erre úgy felhúzta magát, hogy a földre lökött. Ekkor hirtelen a semmiből előtűnt a legszörnyűbb rémálmom, Rick. Az emberek eltűntek akik álltak eddig  Jack-kal együtt, csak a két zakós férfi  állt még az oltár előtt, mintha földbe gyökerezett volna a lábuk. A vér is megfagyott bennem.
- Meg vagy most nem menekülsz. - és egy pisztolyt szegezett rám.


 Felkeltem és a fiúkhoz futottam, ők elém álltak, de hiába, mert ekkor hallottam a pisztoly durranást és a két zakós férfi Harry és Louis előttem estek össze. A vérük az én ruhámra fröccsent így a szép fehér ruha vértől lett piszkos. A dühtől neki mentem Rick-nek és hirtelen az én kezembe került a pisztoly.
- Azt kapod amit megérdemelsz. - mondtam könnyes szemmel és meghúztam a ravaszt.


  Rick holtan esett össze, a vére a ruhámon landolt. Lerogytam Louis mellé a földre és megfogtam a kezét. Mikor ő csak annyit mondott, hogy:
- Szeretlek Jessie és szeretni és foglak. - és meghalt. Ordítva, sírva fordítottam a fejemet az ég felé, a pisztolyt a fejemhez tartva, és lelőttem magam. - Hirtelen felugrottam az ágyból, ömlött rólam a víz és gyorsan vettem a levegőt. Mondtam magamban ez csak egy álom volt, nyugodj meg. Bementem a fürdőszobába megmostam az arcom, mikor csörgött a telefonom. Éjjel ilyenkor ki kereshet? - kérdeztem magamtól. Láttam Louis az gyorsan felvettem.
- Mond, hogy jól vagy Jessie?  Ugye nincs semmi bajod?
- Miért lenne?  - csodálkoztam.
- Mert azt álmodtam, hogy meghaltál.
- Nyugodj meg élek, csak... - és elhallgattam.
- Csak mi?
- Én is rosszat álmodtam és félek vissza aludni.
- Akkor várj egy 30 percet. - és lerakta. De mire várjak? Kérdeztem magamtól, fogalmam sincs, hogy mire készül vagy, hogy mit akar Louis.

***

Már majdnem elaludtam, mikor valami koppant az ablakomon.  Félve kinéztem és Louis állt az udvaron. Meglepődtem, de gyorsan lefutottam az emeletről és beengedtem. Kinyitottam az ajtót ő meg egyből jó szorosan átölelt.


- Úgy örülök, hogy nincs semmi bajod. Muszáj volt, hogy eljöjjek hozzád látnom kellett téged, hogy megnyugodjak. - nem tudtam mit mondani így csak annyi jött ki a számon,hogy:
- Gyere. - és felmentünk a szobámba. Leültünk az ágyra és elkezdtünk beszélgetni.
- Te mit álmodtál? - kérdezte.
- Hát azt most hagyjuk nem akarok róla beszélni. - azért nem akartam elmondani neki, mert akkor azt is el kellett volna neki mondanom, hogy nem közömbös a számomra. Hiszen most is itt előttem ül és alig bírom ki, hogy ne vessem rá magam. Te Jézus megint miket beszélek, de akkor is az a száj ami olyan jól csókol elolvadok tőle, na jó elég Jessie. Parancsoltam magamnak.
- Hahó. - mondta Louis.
- Hogy mi?  Ja, igen?
- Semmi csak beszéltem hozzád te meg mintha nem ezen a bolygón lennél.
- De de itt vagyok.
- Jól van akkor. Én még nem szeretnék aludni és te?
- Igazából én sem, mert nem is merek.
- Akkor tudod mit van egy ötletem.
- Na?
- Mi lenne ha kártyáznánk? - mutatott az éjjeliszekrényemen lévő kártyára.
- Hát jó legyen, addig is elleszünk valamivel. - elhelyezkedtünk az ágyon és Louis osztotta a kártyákat. Fekete Pétereztünk. Mikor már nálam csak két darab kártya volt Louis-nál megy egy, és Louis volt a soron, hogy húzzon tőlem, megfogta az egyik kártyát pont azt amelyik nem a fekete péter volt ugyan is az nálam volt, akkor megszólaltam.
- Ne azt húzd. - mint egy kisgyerek aki nyerni akar és nem veszíteni. De Louis mosolyogva csak azért is azt akarta elhúzni, mikor én hátra dőltem miközben Louis fogta a kezemben lévő lap tetejét ami elakart volna húzni, de mivel hátra dőltem így ő is jött velem. A kártyák leestek a földre én meg azon kaptam magam, hogy Louis rajtam fekszik és a szép szemeit bámulom. Ekkor kifutott a számon egy szó aminek nem kellett volna.
- Csókolj meg. - Louis nem szólt erre semmit, hanem közelített a feje az enyémhez és megcsókolt, olyan szenvedéllyel, amilyet még nem kaptam senkitől sem még Harry-től sem. A karjaimat a nyakában összefontam és élveztem a heves csókunkat.


Nem tudom meddig tartható, de elég hosszú egy csók volt, mikor abba hagyta és lemászott rólam.
- Nem, nem ezt nem szabadott volna. - mondta és közben vette a kabátját, hogy elmegy.
- Miért? - kérdeztem mint egy hülye.
- Harry miatt tudod, te vele vagy.  - ekkor esett le, hogy tényleg vele vagyok, annyira élveztem a Louis-sal való csókunkat, hogy teljesen elfelejtettem, hogy én Harry-vel járok. már amennyire ezt járásnak lehet mondani.
- Most hova mész? - kérdeztem tőle.
- Hét hogy hogy hova? Haza. - feltérdeltem az ágyon.
- Ne. Ne menj el kérlek. - és a kezét megfogtam.
- De nem jó ötlet ha itt maradok. Vagy igen? - ő se tudta eldönteni, hogy jó ötlet e vagy sem.
- Nem fog többet előfordulni csak ne hagyj egyedül, mert félek egyedül elaludni azok után amit álmodtam.
- Jó. - mondta és vissza levette a kabátját és leült mellém az ágyra. Elég sok mindenről beszélgettünk,  a távolságot megtartva magunk között mikor már éreztük mind a ketten, hogy ideje lenne aludnunk.
- Maradj itt. - mondtam.
- Aludjak itt? - csodálkozott.
- Igen. Megnyugtatna.
- Jó akkor a földön fogok aludni.
- Dehogyis. - háborodtam fel, és megcsináltam magam mellett a helyet neki.
- Veled aludjak?
- Igen. Figyelj te azon az oldalon én meg ezen az oldalon, nagy ez az ágy nem kell aggódnod, hogy ez rossz ötlet.
- Jól van. Te tudod, ha neked így jó. - levette a gatyáját így egy boxerben és egy pólóban feküdt be mellém az ágyba. Egy takarón osztoztunk meg, a tisztességes távolságot megtartva magunk között.
- Jó éjszakát Louis.
- Neked is Jessie.
El se hiszem, hogy egy ágyban vagyok Louis-sal pedig tudom, hogy nem kéne, de nem tudom vissza tartani az érzéseimet iránta.

***

Napfény keltett reggel,egy kar fonódott át a derekamon. Követtem a szememmel a kar vonalát és Louis-hoz vezetett.


Tehát akkor igaz, hogy tényleg itt volt tegnap és, hogy vele aludtam egy ágyban. Azt hittem ez is egy álom egy csodálatos álom, de ez nem ez a valóság volt. Kinyitotta a szemeit és rám nézett.
- Jó reggelt. - mondtam. Észre vette, hogy a karja az én derekamat szorítja így gyorsan levette rólam.
- Bocsánat.
- Semmi baj. Nem történ semmi komoly dolog. Egyszerre akartunk felkelni mikor sikeresen lefejeltük egymást.
- Áúú. - mondtuk mind a ketten. Utána csak nevettünk egymáson.
- Hadd nézzem meg. - mondta és közelebb hajolt a fejemhez, hogy megnézze, hogy nem e vérzik vagy valami. Én csak a száját figyeltem, azokat az édes ajkakat amik tegnap éjjel az ajkaimon égtek. A szemembe nézett, közben a keze még a fejemet vizsgálta, az orraink már szinte összeértek és az ajkaink sem voltak már távol egymástól, mikor...

2015. május 13., szerda

51.rész

Sziasztok! Elég nagy kihagyás után új résszel jelentkezem,remélem nem felejtettetek el teljesen.(: Sok dolog közbe jött amiért nem tudtam írni,meg hát ugye a suli is itt van. De hamarosan itt a nyár és ismét új részeket fogok hozni nektek. Addig is itt van az 51.rész, jó olvasást kívánok hozzá.(:

Ma van Inge Lehmann születésének 127.évfordulója. Sokan nem ismerik tudom,közte vagyok én is aki nem ismeri, de az a véleményem, hogy érdemes róla szót ejtenem az új rész előtt hisz még is csak ő fedezte fel a Földünk belső magját.  



Ezzel a képpel kívánok szép tavaszi napokat a továbbiakban is.(:


51.rész



Jessie:

- Azt hiszem minden meg van Louis, szerintem mehetünk haza.
- Ezt most úgy érted, hogy haza kísérhetlek?
- Igen, persze csak ha akarsz, meg hát elég sok mindent vettem és egyedül nehéz lenne haza cipelnem. - Louis csak mosolygott rám és a szatyrok egy részét elvette tőlem. Megmondom az őszintét annyira nem voltak nehezek a szatyrok haza tudtam volna őket cipelni egyedül is csak szerettem volna még Louis-sal egy kis időd eltölteni, mert vele minden jó és minden más nem úgy mint Harry-vel akivel már mindent unalmasnak érzek. Louis maga a meglepetés, Harry meg maga az unalom mintaképévé vált számomra. Így elindultunk hozzánk a sok szatyor társaságában.

***

- Végre itthon vagyunk. - mondtam szinte az ajtón beesve. Louis csak vigyorgott rajtam szokásához híven. A konyhában kipakoltuk a cuccokat, mikor hallottam, hogy fent az emeleten Elena beszél valakivel. Nem tudtam, hogy találkozik ma valakivel így meglepődtem, és mondtam Louis-nak, hogy menjünk fel. Louis követett a lépcsőn. Elena szobájának az ajtaja nyitva volt, és ő meg az ágyon ült. Beléptem és megkérdeztem tőle,hogy:
- Te kivel beszéltél? - Elena rémülten nézett rám ez amolyan nézés volt, hogy te mit keresel már itthon.
- Öhm izéé. - hebegett habogott. Mikor a fürdőjéből egy szál törölközőben Harry lépett ki. Gondoltam magamban, hogy mit keres ő itt?
- Itt meg mi folyik? - kérdeztem jogosan. Elena Harry-re nézett, hogy valamit mondjon ő.
- Ó szia szívem, képzeld el, mikor megálltam idejövet felé egy újságos előtt újságot venni jött egy kocsi és belement egy pocsolyába ami pont előttem volt és tiszta sár meg víz lettem, és megkértem Elena-t hadd zuhanyozzak le és hadd öblítsem ki a ruháimat.
- Aha. - mondtam. Louis értelmetlen fejet vágott mintha ő ezt nem hinné el.
- Igen így volt. - helyeselte Elena egy száll köntösben.
- De ha már itt tartunk, hogy én mit keresek itt, akkor Louis mit keres itt? -  szegezte Harry nekem a kérdést.
- Összefutottam Jessie-vel és mondta, hogy megy vásárolni én meg felajánlottam, hogy segítek neki. - mondta Louis.
- Ó milyen nagylelkű valaki. - mondta Harry fintorral az arcán.
- Őő -  Louis vissza fintorgott neki.
- Na jó ebből elég, Harry öltözz fel és menj a szobámba mivel beszélnünk kell tudtommal én addig kikísérem Louis-t. - mondtam és elindultunk le Louis-sal. Kinyitottam neki a bejárati ajtót.
- Köszönök szépen mindent.
- Igazán nincs mit, neked bármikor bármit. - mondta és egy szenvedéllyel töltött puszit nyomott az arcomra és elment. Éreztem, hogy a fejem olyan vörös mint egy érett paradicsom, mikor nyáron a napsugártól megérik. Egy picit vártam, hogy lenyugodjak, hogy Harry ne vegye észre a vörösségemet, utána felmentem hozzá. Ő már az ágyamon ült becsuktam az ajtómat és leültem mellé.
- Mit akarsz mondani? - kérdezte. Én furán néztem rá, hogy mi az, hogy én mit akarok mondani mikor neki kéne azt mondania, hogy bocsánat mondjuk.
- Én semmit. Nem nekem kéne, hanem neked kéne mondanod valamit nem gondolod?
- Nem hiszem. - ezen felhúztam magam és felugrottam az ágyról.
- Egy bocsánatot nem gondolod, azért amilyen voltál velem.
- Ja igen igaz, bocsánat.
- Hát kösz.
- Ne légy már ilyen tudod, hogy szeretlek.
- Hát én már semmit sem tudok.
- Nem hiszed el?
- Hogy őszinte legyek nem.
- Mit tegyek, hogy elhidd?
- Mondjuk jól esett volna ha meghívsz a koncertetekre ami jövő héten hétfőn lesz.
- Ja hát ha ennyin múlik akkor eljöhetsz velem.
- Hát ez nem valami kedves meghívás volt, de elmegyek ott leszek.
- Akkor jó.
- Most, hogy ezt letudtuk, arra gondoltam mi lenne ha te meg én itt és most?
- Mit most? -  érthetetlenül nézett rám. Elindultam felé és megakartam csókolni mikor ő elnyomott magától.
- Jess én ezt most nem szeretném.
- Hogy mi?! Egész eddig ezért sírt a szád most meg nem szeretnéd, hát rajtad kiigazodni baszki.
- Jaj most ne legyél ennyire oda ez miatt, majd máskor most viszont mennem kell majd hívlak vagy valami. Na Szia. -  és elment. Érthetetlenül rogytam le az ágyamra. Mi az,hogy majd máskor?!  Meg hogy majd hívlak vagy valami?!  És akkor ezek után ne gondoljam azt, hogy nem szeret. Hát szép mondhatom. De várjunk csak egy pasi mikor nem akarna szexelni?  Hát amikor már megvolt neki. Várjunk csak Elena köntösben volt Harry meg az ő fürdőjéből jött ki, mi van ha ők lefeküdtek egymással?!  Nem az nem lehet Elena csak nem tenne ilyet. Gyorsan el is hessegettem ezeket a szörnyű gondolataimat.

E közben a fiúknál.

Harry:

Igaza volt Jessinek, hogy már nem úgy szeretem őt mint régen, de az is igaz, hogy nem adnám oda senkinek még nem lesz meg nekem. Jó igaz, hogy ma meglehetett volna, de Elena után már nem kívántam a szexet, mert ő annyira kielégített amire egy kurva se lenne képes, hogy ennyire jól csinálja. Esküszöm Elena százszor jobb volt mint Kendall. De remélem Elena-nak nem fog eljárni a szája, mert akkor csúnya világ lesz számára. Jess-t meg kénytelen voltam elhívni a koncertünkre különben egy életre megharagudott volna rám ahogyan ismerem őt. De azért érdekelne, hogy Louis miért koslat utána. Talán elakarja venni tőlem? Vagy, vagy nem tudom. Ötletem nincs, de jobb lesz, ha jobban oda figyelek rá. Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben mikor a kanapén ülve mellém huppantak a többiek kivéve Louis-t és Liam-t.
- Na mizu van? - kérdezte Zayn bárgyún vigyorogva. Én csak ráztam a fejemet,hogy semmi.
- Nem vagytok éhesek? - kérdezte Niall.
- Nem. - mondtuk.
- Jó mert én az vagyok. - és betámadta a hűtőt.

Louis szobájánál:

" Kopp-Kopp " - hangzott Louis ajtaján.
- Gyere. - mondta, és Liam lépett be rajta.
- Mi történt veled ma, hogy mióta megjöttél ki se dugod az orrodat a szobádból?
- Jessie-vel voltam ma. - erre leült Liam Louis mellé az ágyára.
- Na mesélj. - mondta.
- Hát sétálgattam az utcán csuklyában meg esőben és összefutottam Jess-el, mondta, hogy vásárolni megy én meg felajánlottam, hogy elkísérem. A boltban túl magasan volt a mosogatószer és ő nem érte fel lábujjhegyen sem, így mögé álltam és a feje felett felnyúlva levettem neki. Mikor megfordult ő én majdnem ismét megcsókoltam, de még időben visszahúzódtam tisztességes távolságba.
- Ohh.
 -Nem tudom, hogy meddig tudom távol tartani magam tőle, mert érzem, hogy már nem megy. Érted mindig látni akarom őt, beszélni vele meg vele lenni. Érted?
- Persze én megértelek, de tudod, hogy nem lehet Harry miatt mert ők egy pár.
- Ja milyen egy pár?  Mikor Harry megcsalta egy kurvával meg Elena-val is, csak mert Jess nem akart vele még lefeküdni ez szánalmas.
- Elena-val hogy mi?! -  csodálkozott Liam.
 -Hát ma Harry-t megtaláltuk Elena szobájában Elena-n csak egy köntös volt Harry meg egy száll törölköző, és azt a mesét adta be nekünk Harry, hogy újság vevés után lefröcskölte egy kocsi, ahogyan belement az egy pocsolyába és, hogy Elena-t kérte meg, hogy kitudja öblíteni a ruháit meg, hogy lezuhanyozhasson.
- És ebből mért következtetsz arra, hogy lefeküdtek egymással?
- Mert miután elmentem Harry amilyen hülye nyitva hagyta a kocsiját és megnéztem semmilyen újságot se vett.
- Ó. Hát kitudja szerintem ne kavarj semmit sem, meg kétlem, hogy Elena ilyet tenne a legjobb barátnőjével.
- Hát nem tudom.
- Szerintem aludj erre egyet és pihend ki magad, mert holnap próba utána nap meg koncert.
- Tudom. De kérlek szépen erről senkinek egy szót se jó?
- Persze ez csak természetes. Na aludj jól. - és kiment Liam.
Lefeküdtem és csak járt a fejem, persze Jessie-n és ezen az egész dolgon. Most már biztos voltam benne, hogy mindennél jobban szeretem és senki sem akadályozhatja meg, hogy távol maradjak tőle,  még Harry sem. Ezek után megpróbáltam elaludni.



Lányoknál:

Jessie:

Én ezt nem bírom, ezt a tudatlanságot fogom és átmegyek Elena-hoz tisztázni a dolgokat.
- Elena bejöhetek? - kérdeztem a kopogásom után.
- Gyere. - bementem és leültem mellé.
- Megtudhatom, hogy Harry valójában miért volt itt?
- Azért volt itt amit mondott semmi másért.
- Biztos?
- Nem bízol bennem?
- De igen csak mindegy. És mi újság veled mostanság csak mert rég óta nem mondasz el semmit sem.
- Háát. - húzta a száját Elena.
- Igen?
- Van egy fiú. Akit utálok vagyis azt mutatom, de a szívem mélyén azt hiszem beleszerettem.
- Ó hisz ez jó. Ki az? Ismerem?
- Nem mondhatom  meg, mert nem tudom, hogy milyen kapcsolatban vagyok is vele most, és nem nem ismered.
- Sulinkba jár?
- Öhm izéé, aha igen.
- Értem. És alakul valami?
- Hát nem tudom, lehet.
- Történt már valami köztetek?
- Hagyjuk.
- Na ki vele így már tudom, hogy igen csak azt nem, hogy mi.
- Lefeküdtem vele..
- Hogy mii? - csodálkoztam.
- Igen jól hallottad.
- De hisz akkor ő volt neked az első nem?
- Igen.
- És ezután, hogy tovább?
- Nem tudom, mert bonyolult ez, majd kiderül addig is hagyjuk kérlek.
- Rendben. Akkor hagylak is aludni, meg én is megyek. Szia jó éjszakát.
- Jó éjszakát.
Vissza mentem a szobámba bebújtam az ágyamba, Kenny és Lucy mellém feküdtek. Elena nem szokott nekem hazudni,úgy hogy Harry-vel nem történt semmi köztük. Efelől megnyugodhatok. Viszont az bánt, hogy Harry ilyen rideg lett hozzám, de valahol még sem bánom,mert mikor Louis-sal vagyok akkor megkapom tőle a gondoskodást amit Harry-től már rég nem kapok. Azt hiszem csapdába estem, két fiú között őrlődök. Ezt nem akartam ettől tartottam, hogy ez meg fog történni.  De nem tehetek már ellene mit, erősnek kell lennem,hogy Louis-tól távol tartsam magam és, hogy Harry-hez minél közelebb legyek. Talán sikerülni fog. Így aludtam el, de nem tudtam felkészülni arra, amilyen szörnyűség következett ez után.






2014. október 31., péntek

50.rész

Sziasztok! :D Meghoztam az új részt, tudom sokat kellett rá várni, de megérte várni szerintem.(: Mielőtt elkezdenétek olvasni szeretném közölni, hogy vannak benne nem valós dolgok ezt úgy értem, hogy például egy szereplőre olyan tulajdonságokat ruháztam rá ami való életben nem igazak rá. Ezt azért mondtam el, mert nem szeretném, ha ebből esetleg baj adódna.(: Hiszen egy történetben minden szereplőt olyan tulajdonságokkal ruházunk fel amilyenekkel csak akarunk.(: Na de jó olvasást kívánok és a lehetséges helyesírási hibákért előre bocsánatot kérek!(:


FIGYELEM!
A következő rész csak erős idegzetű és 18 feletti korosztály számára ajánlott!  Megtekintését,olvasását csak saját felelősségre!





Boldog Halloweent Kívánok mindenkinek!(:



50.rész

Reggel kisírt szemekkel ébredtem fel, a világomat se tudtam, csak egyet, hogy tegnap smároltam Louis-sal ami nem lett volna szabad hiszen Harry-vel járok akit szeretek. Nem tudom,hogy tegnap mi lelt engem, hogy hagytam, hogy Louis megcsókoljon sőt, hogy vissza is csókoltam. Bár az igaz, hogy Louis elég jól csókol ahogyan a nyelvét használja, de mégis érzéki az egész. Te Jézus miről beszélek én, tényleg nem vagyok normális, hogyan álmodozhatok egy másik fiúról mikor van barátom. De hisz abban a csókban megvolt minden ami csak kellett bele, szenvedély,vonzalom,erő,tűz,vágy, és szeretet. Amik Harry csókjára nem mondható el, még régebben teljesen igaz lett volna rá ez a sok állítás, de most már nem. Az övé a rideg kopár Északi-sarkhoz hasonlít semmi szenvedély semmi vágy semmi sincs benne, egy szimpla szájra puszihoz hasonlít, amit nem szívesen ad. Viszont Louis-é maga a mennyország, mert mikor megcsókol ott érzem magam. Istenem most úgy beszélek róla mintha szeretném pedig nem, vagy talán mégis? A gondolat menetemet egy üzenet zavarta meg amit a telefonomra kaptam még hozzá Harry-től.

Ez állt benne:

Rendben, nálatok 3-kor.

És hol marad a szeretlek? Vagy az, hogy sajnálom, hogy ilyen voltam? Na hát igen erről beszéltem, hogy egy rideg egy ember lett belőle. Felkeltem az ágyból, Kenny és Lucy sehol se volt, talán Elena elvitte őket sétálni ugyanis szombat van és ilyenkor elszokta őket vinni egy picit, hogy kimozduljanak itthonról. Megigazítottam az ágyamat és felöltöztem valami meleg ruhában, mert elég hideg lehet oda kint ugyanis esik az eső, hát igen ez London.


Lementem a konyhába  bekaptam valamit és ittam egy jó forró teát, pont mikor Elena lépett be a konyhába Lucy-val és Kenny-vel.
- Jó reggelt! - köszönt.
- Neked is!
- Jobban vagy?
- Hát a tegnap estéhez képest egy csöppet igen, de lehetne jobb is.
- Lesz is hidd el.
- Ma találkozom Harry-vel.
- Hol?
- Ide jön.
- Mikor?
- 3 körül azt írta.
- És elmondod neki?
- Nem tudom, ezen gondolkozom el kéne, de nem tartom jó ötletnek.
- Hát ahogy érzed, bár szerintem megérdemelné, hogy fájjon neki a dolog.
- Elena tudom, hogy nem a szíved csücske, de azért ilyet ne mondj jó?!
- Jó.
- Most én elmegyek, mert látom nincs itthon sok dolog a hűtőben, se a háztartásban bevásárlok addig is járok egyet és a fejem is ki tud szellőzni na meg gondolkodni is tudok addig ezen a Louis, Harry-s témán.
- Rendben. Én addig el leszek velük. - és mutatott a két kicsi kis állatra.
- Ja, ha Harry előbb de érne és én még nem vagyok itthon, akkor mond meg neki, hogy mindjárt jövök és, hogy sietek. - mondtam a konyha ajtóból vissza fordulva.
- Oké, megmondom neki.
A bejárati ajtó mellett van egy kis komódunk, amin tartjuk a kulcsainkat meg néha a pénztárcánkat is oda rakjuk le, hogy ha sietünk el itthonról, akkor ne kelljen felmenni érte a szobánkban. Így én is onnét kaptam le a kulcsomat meg a pénztárcámat és elindultam. Fejemre húztam a csuklyámat, mert esernyőt lusta vagyok cipelni na meg nem tudok vele normálisan közlekedni, kezemet a pulcsim zsebébe dugtam és elindultam a hosszú járdán amely mentén házak álltak. Beértem a városba, elég sok ember mozgolódott az utcákon, pedig azt hittem, hogy esőben nem igen szeretnek az emberek kimozdulni mint ahogyan én sem, de ha muszáj, akkor muszáj. Mint most. A szemem a járdát nézte és úgy mentem előre, mikor beleütköztem valakibe. Felnéztem és nem tudtam szóhoz jutni. Louis volt az. Az ő fején is csuklya volt egyrészt, hogy ne ázzon meg másrészt, hogy ne ismerjék meg.
- Hát te? - kérdeztem meglepődve.
- Sétálgatok.
- Esőben?
- Igen. Szeretem az esőt ilyenkor olyan nekem mintha az eső sírna helyettem és ilyenkor friss a levegő és jobban lehet gondolkodni. És te?
- Hát én is csak sétálgatok meg bevásárolni megyek.
- De hisz szombat van.
- Igen tudom, de egy kis élelmiszer bolt nyitva van.
- Értem. Esetleg elkísérhetlek?
Ettől a kérdéstől egy csöppet elpirultam hiszen eszembe jutott mikor az ajka az enyémre olvadt.
- Ha akarsz. - és elindultam. Louis is elindult és mellém jött és úgy mentünk a boltba. Mikor megérkeztünk kinyitotta az ajtó előttem, ez elég figyelmes dolog volt a részéről, ami tetszett is. A fejemről levettem a csuklyámat, de ő nem ne, hogy rájöjjenek, hogy ki ő. A zsebemből elővettem a listát amit tegnap írtam össze, hogy mi kell és elkezdtem őket megkeresni és a kosárba pakolni. A mosogatószer elég magasan volt így fel kellett nyújtózkodnom érte, de így se értem el. Mikor éreztem, hogy Louis mellkasa a hátamat súrolja. Minden egyes lélegzet vételét éreztem. A szívem gyorsabban kezdett dobogni. A fejem felett felnyúlt a mosogatószerért és levette. Hátrébb lépett tőlem egy aprónyit én meg megfordultam és elpirult arccal néztem rá. A feje megint közelített hozzám, az orraink összeértek, mikor hátra lépett tőlem.
- Nem, nem ezt nem lehet. - én csak néztem rá. Akartam volna újra érezni az ajkait az enyémeken, de igaza van ezt nem lehet.
- Sajnálom a tegnapi dolgot is Jessie nem tudom, hogy mi lelt engem.
- Semmi baj nem haragszom. Felejtsük el.
- Akkor nem utálsz?
- Dehogy. - és rá mosolyogtam mire Ő is rám, és tovább kerestük a listán lévő dolgokat.

E közben Elenánál:

Elena:

Miután Lucy-t és Kenny-t elrendeztem elmentem fürödni. Mikor végeztem utána egy melltartót és egy bugyit vettem magamra amik fekete színűek voltak. Lementem a nappaliba és a szárogatóról leszedtem a megszáradt ruhákat egy kosárba, és felvittem a szobámba. Leraktam a kosarat az ágyra és elkezdtem összehajtogatni a ruhákat.

Harry szemszöge:

Hívtam Jessie-t de ki van kapcsolva vagy lemerült a telefonja. Akartam neki mondani, hogy itt vagyok a házuk előtt, de mivel a csengő se jó és a kopogásra senki se reagál így benyitottam a házba. A konyhában és a nappaliban senkit se találtam így felmentem az emeletre. Jessie szobájába is benéztem, de ott se volt senki, mikor egy másik szobából dalolászást hallottam, így afelé vettem az irányt ahonnét jött a hang. Az ajtó több mint a feléig nyitva volt és az ajtóval szemben háttal Elena állt. Fehérnemű volt csak rajta. Én meg hát férfi vagyok így megakadt a szemem a formás fenekén amire szépen rá simult a bugyi. Mikor egyszer csak bepucsított ugyanis az ágyán előre hajolt, hogy a ruhát oda lerakja. Ekkor a férfiasságom elkezdett bizseregni Elena hátsóját látva bepucsítva. Azt meg kell hagyni, hogy már régen feküdtem le nővel, és most Kendall-re gondolok ugye aki kurva. Jessie meg szokás szerint nem adja meg magát, rólam meg tudni illik, hogy nagyon is szeretem a szexet főleg ilyen jó csajokkal mint például Elena.

Elena:

Szépen hajtogatom össze a ruhákat, mikor egyszer csak egy kart érzek a derekamon, ami nem ereszt el. Megijedtem.
- Ki vagy? - ijedten kérdeztem.
- Pszt. Csak én. Harry.
- Mit keresel itt és miért fogdosol?
- Jessie-hez jöttem, de nincs itthon és megláttalak téged ebben a vadítóan sexi fekete fehérneműben és megkívántalak.
- Te hülye vagy. Engedj el. - ahelyett,hogy elengedett volna, inkább elkezdte a nyakamat csókolgatni, amit meg kell hagyni elég jól csinálta.


 Bele bizsergett az egész testem, nem tudtam neki ellen állni. Így hátra szegtem a fejemet a vállára, ő meg csak puszilta a nyakamat. Egyszer csak beleharapott mire én felnyögtem. A keze kezdett feljebb csúszni a derekamról, a melleimre. Melltartón keresztül markolászni kezdte őket mindkét kezével. Az egyik keze meg lecsúszott a két lábam közé és a nőiességemet kezdte el simogatni a bugyimon keresztül. Megfordultam és ő egyből lesmárolt a nyelveink körtáncot jártak egymás szájában.


Közben lehámoztam róla a kabátot meg levettem a pólóját, ő meg kilépett a cipőjéből. Még a seggemet markolászta két kezével addig kicsatoltam a nadrágját és kigomboltam és letoltam ő meg kilépett belőle. A boxerén már látszott a púp amit a farka okozott. Felkapott és az ablakhoz vitt és a radiátorra leültetett.  A melltartómat levette így a melleim kerültek a szemei elé, mire megszólalt.
- Gyönyörű vagy. - és megmarkolta a melleimet, markolászta őket.  Az egyik mellem gombját elkezdte nyalni, amitől éreztem, hogy kezd a puncim nedvesedni. Szopta a mellem, nyalta, harapta. Ismételten lesmárolt közben a puncimat dörzsölte a kezével a lábam között, ami miatt belenyögtem a szájába. Leguggolt elém és a lábaimat terpeszbe húzta szét. A bugyimon keresztül nyalni kezdte a puncimat én meg csak élvezkedtem. Félre húzta a bugyimat és simogatta az érzékeny szervemet. Megszabadított a felesleges ruhaneműtől és benyalt a két lábam közé, amitől én megremegtem. Lassan nyalni kezdett, a számat pedig hangok hagyták el. Zihálva megszólaltam.
- Én még szűz vagyok. -  szaggatottan mondtam. Mire Harry felnézett rám és elmosolyodott.
- Akkor ez felejthetetlen első alkalom lesz neked. - és tovább nyalt, a csiklómat főképp jól megkínozta. A nyelvével a csiklómon gyorsítani kezdett közben a mutatóujját a lyukamnak a bejáratánál körözte. Isteni érzés volt. A nyelvét a lyukamba és feldugta utána a csiklómat kezdte el örül sebességgel dörzsölni, én csak hangosakat nyögtem, még sosem éreztem ilyen fantasztikus érzést. Addig az egyik ujját óvatosan feldugta a lyukamba és ki-be húzogatta. A dörzsölés hatására csak úgy cuppogott a puncim a nedvességem miatt.  A nedvességem folyt végig a combomon, meg a padlóra is lecsöpögött. Ezután letérdeltem Harry elé és lehúztam a boxerét és a nagy, álló, kemény farka meredt rám. A kezemmel megfogtam és húzogatni kezdtem rajta a kezemet, ráköptem és verni kezdtem. Utána a farkának a végét nyalogatni kezdtem és cuppogott rajta a szám a sok nyál miatt. Szép lassan a számba vettem, elég méretes egy farok volt. Lassan szopni kezdtem, Harry hangos hangokat adott ki ami azt jelentette, hogy élvezte azt amit csináltam. Mikor egyszer csak megfogta a fejemet és a csípőjét előre nyomta így az egész farka tövig a számban volt, és a csípőjét előre hátra mozgatta én meg úgy szoptam a farkát. Ő meg férfiasan nyögött. Gyorsítani kezdett és így szájba baszott. A farka és a szám között folyt ki a nyálam rá a melleimre. Felkapott a földről és az ágyra fektetett háttal. A kabátjából elővett egy óvszert és felhúzta magának, utána a két lábam közé helyezkedett és óvatosan berakta a farkát a lyukamba. Szép lassan beljebb tolta, mikor egy óriási sikítás hagyta el a számat, ugyanis átszakította a szűzhártyámat. Lassan tolni kezdett, ami a fájdalmat gyönyörré alakította át. Fokozatosan gyorsított a tempón és széjjel baszott. Mindketten csak nagyokat nyögtünk. Mikor Harry elélvezett egy nagyok nyögött és kihúzta a farkát, utána engem még tisztára nyalt és engem is eljuttatott az orgazmusig.


 Lehúzta az óvszert a farkáról és egy zacskóba ami szintén a kabát zsebében volt, bele rakta, összekötötte és eldobta. Utána vissza mászott hozzám az ágyra, de csak annyira, hogy megcsókoljon.
- Fantasztikus volt. - mondta.
- Tudom. - mondtam zihálva.
- De ennyi volt. Én most elmegyek lezuhanyzók. - és bement a fürdőbe ami a szobámban volt. Felvettem a köntösömet és leültem az ágyra. El se hiszem, hogy mit tettem, lefeküdtem Harry-vel a legjobb barátnőm barátjával. Mekkora egy barom vagyok. Egy könnycsepp indult meg az arcomon ezeket gondolva. Ezt semmiféle képen se tudhatja meg, és remélem addig  nem jön meg míg el nem rendezzük magunkat Harry-vel.

2014. október 4., szombat

49.rész

Sziasztok!(: Sok kihagyás után meghoztam az új részt. A lehetséges helyesírási hibákért előre bocsánatot kérek!(: Jó olvasást kívánok!(:

49. rész




Tehát szereti a kutyákat, ez egy jó pont nálam, és úgy láttam, hogy Kenny is oda volt érte. Felállt Louis Kenny mellől és felém fordult.
- Mehetünk? - kérdezte.
- Igen. - feleltem és elindultunk a park felé.
Hosszú sétálás után megérkeztünk a parkba,ahol sok ember nyüzsgött volt aki sétált vagy kutyát sétáltatott volt, aki futott és persze voltak gyerekek is akik játszottak különféle játékokat. Kerestünk egy padot és leültünk. Mivel nem akartam egyből a lényegre térni így egy picit elkerítettem a mondanivalómat.
- Nem is tudtam, hogy szereted a kutyákat. - fordultam Louis felé.
- Hát most már tudod, és nem csak szeretem, hanem imádom őket.
- Hát igen azt észrevettem, de Kenny is szeret téged, ahogyan észrevettem azt.
- Ki ne szeretné ezt a cuki falatot. - és megsimogatta Kenny-t.
- Hát Harry nem.
- Pedig ő is szereti a kutyákat csak lehet, hogy nem annyira mint én.
- Viszont Kenny-nek nem szimpatikus Harry hogy miért azt nem tudod. Mondjuk az állatok jobban megérzik, hogy ki jó ember és ki nem.
- Ez így is van. Na de hagyjuk most őt. Meglepett, hogy írtál, hogy találkozzunk,
- Hidd el én se tudom, hogy miért írtam csak úgy éreztem, hogy jó lenne, ha találkoznák.
- Ennek én csak örülök.
- Meg te mondtad, hogy akarsz valamit mondani, úgy rémlik.
- Így van.
- Hát akkor kivele.
- Hát csupán annyi, hogy szeretlek és szeretném, ha esetleg mi megpróbálnánk a dolgot.
- Louis tudod nagyon jól, hogy Harry-vel járok és, hogy szeretem annak ellenére, hogy most ne éppen vagyunk jóba, de nem hagynám őt el, ha csak nem történne olyan dolog ami nyomos indok lenne, hogy elhagyjam őt, - látom Louis-son, hogy elkeseredett.
- Értem. És mit szólnál ahhoz, ha megtudnád, hogy Harry megcsalt?
- Kiakadnék, De miért?
- Ja semmi, semmi.
- Tudsz valamit? Mert, ha igen akkor mond el.
- Nincs semmi, tényleg. -  és egy mosolyt lejtett, de ez olyan mosoly volt, hogy  "valamit tudok csak nem mondhatom el."
- Hát jó. És mikor is mentek a koncertje amit mondtál?
- Jövő héten.
- Hisz az mindjárt itt van.
- Így igaz. Jó lenne, ha te is eljönnél.
- Én? Hát azt meg hogy? - meglepetten néztem.
- Hát, hogy ha Harry elhívna.
- Most nem igazán vagyunk jóba meg eszébe se jutna szóval inkább hagyjuk ezt.
- Hát jól van, ahogyan érzed.
Csomó mindenről beszélgettünk, nagyon jól elvoltunk sokat nevettünk meg minden- Észre se vettük, hogy elment az idő. Már nagyon hideg volt, mikor megszólaltam.
- Fázom, nem baj, ha elindulunk haza?
- Dehogy is.
Felálltunk és ekkor Louis levette a kabátját és rám adta. Így ő csak egy fehér pólóban volt, mikor elkezdett esni az eső és hirtelen szakadni kezdett. Igen ez London szerintem nevezhetjük az eső városának is. Felkaptam Kenny-t és elkezdtünk futni Louis-sal szerencsére nem olyan messze a parktól volt egy fedett helyiség, oda beálltunk. Louis-ra ránéztem és a fehér pólója csurom vizes volt és átlátszott a felsőteste ami eléggé jó volt. Elpirultam. Észrevette, hogy csak a hasát bámulom és közelebb jött. Én meg hátrébb léptem így neki ütköztem a falnak, közelebb jött még inkább és láttam, hogy megakar csókolni, szólni se tudtam úgy lefagytam. Már majdnem megcsókolt mikor, Kenny felugatott ugyan is ott volt a kezemben és már nem volt helye Louis és az én testem között. Így nem tudott Louis megcsókolni, talán nem is baj, vagy igen?  Érezni akartam az ajkait az enyémeken, te Jézus mit beszélek, én Harry-t szeretem és kész, vagy nem? Ez ment a fejemben még haza nem értünk, Louis már menni akart, de mivel csurom vizes volt így behívtam hogy szárítkozzon meg. Elena még fent volt és hát persze, hogy egyből mikor meglátott minket faggatózni kezdett, az sem zavarta, hogy Louis ott van.
- Na mi volt? - lelkesen kérdezte Elena.
- Ő Semmi és amint nem látnád itt van Louis is.
- Hupsz, Szia Louis akkor én most inkább felmegyek a szobámba.
- Helyes döntés. - mondtam neki.
- Csinálok egy teát jó? - Louis csak bólogatott.
Közben addig ő levette Kenny-ről a pórázt és leült a konyhába. 5 percig néma csend volt, egyikünk se igen mert megszólalni azután, hogy majdnem csókolóztunk. Egyszer csak Louis megszólalt.
- Szép házatok van.
- Köszönjük. - közben elé raktam a forró teát egy bögrében.


 Miután megittuk a teát felmentünk a szobámba. Az ajtót kinyitva Lucy ugrándozott örömében, hogy végre haza jöttem. Ő is oda volt Louis-ért, tényleg nem értettem, hogy Kenny-vel mit esznek annyira rajta. Na mindegy egyszer csak majd megértem. Még Louis Kenny-vel és Lucy- val játszott addig én kerestem neki egy törölközött, hogy megtudjon szárítkozni, közben én levetkőztem egy bugyi és egy melltartó volt rajtam és így magam köré tekertem egy nagyobb törölközött, és kimentem a fürdőből. Oda adtam a törölközött Luis- nak, mire ő levette a pólóját és a vizes felsőteste tárult a szemem elé, mitől ismételten elpirultam.
- A nadrágomat is levehetném, hogy megszáradjon?
- Miért kérdezed?
- Hát, hogy nem e zavarna?
- Nem zavarna, nyugodtan. - lehet nem gondoltam meg ezt a választ, mert mikor megláttam Louis-t egy szál boxerben éreztem, hogy a fejem kezd átváltozni egy paradicsommá, annyira piros lehettem. Nem értettem, hogy miért van rám Louis ilyen hatással, lehet, hogy én is vonzódom hozzá és nem csak ő hozzám. Leült mellém az ágyra és láttam, hogy ő elpirult attól, hogy csak egy szál törölközőben ülök előtte, Mikor megszólalt.
- Jaj el is felejtettem mondani, hogy láttam a cikket rólad az újságban és, hogy nagyon csinos vagy azon a képen és, hogy sok sikert a modellséghez.
- Jaj köszönöm szépen, de nélküled nem sikerült volna.
- Mert?
- Mert elkísértél és ott erőt adtál és biztattál, hogy menni fog és sikerült is úgyhogy köszönöm szépen.
- Igazán nincs mit, neked bármit bármikor.
Jó sokáig elbeszélgettünk, mikor észrevettem, hogy Louis egyre közelebb jött, tartottam attól, hogy megint megakar e csókolni és attól is, hogy vajon ellen tudok e állni neki. Mert most is a közelemben van és valami varázst, vibrálást érzek a levegőben és kettőnk között. Jól éreztem Louis már nagyon közel volt a számhoz. Mikor megsimogatta az arcomat, amitől kirázott a hideg és közel hajolt hozzám. A homlokunk már össze ért, totál lefagytam egy szó se jött ki a számon, mikor már az ajka az enyémhez ért, és megcsókolt. Beleremegtem és átkaroltam a nyakát és vissza csókoltam, vadul csókolózni kezdtünk, a nyelveink egymás szájában játszadoztak.



 Mikor a hátam közelített az ágy felé és közben Louis a törölközőt lehámozta rólam, így már csak fehérneműben feküdtem alatta. Harapdálta az ajkaimat, csókolta közben a testemen végig simította a kezét és a combomat megmarkolta. Áttért a nyakamra harapdálni kezdte, élveztem, de észbe kaptam, hogy mit művelek, mikor felkiabáltam.
- Állj, Louis állj! - mire ő megállt és lemászott rólam, én gyorsan magamra kaptam a törölközőt.
- Jobb lenne , ha most elmennél és ezt elfelejtenéd. - mérgesen mondtam.
- Miért? Nem volt jó? - már majdnem mondtam, hogy de igen jó volt sőt fantasztikus, de kapcsoltam és erélyesen rászóltam.
- Louis menj el! Most!
- Jó. - flegmán mondta. Felöltözött ugyanis már megszáradtak a ruhái és elment. Sírva rottytam az ágyra, hangosan sírtam, mire Elena bejött.
- Mi történt ? Hallottam a kiabálást meg, hogy sírsz.
- Majdnem megtörtént Elena. - szaggatottan mondtam a sírás miatt.
- Micsoda?
- Majdnem lefeküdtünk.
- Hogy mi? -  csodálkozva kérdezte Elena. Ránéztem.
- Még csak az elején voltunk, de ha nem kapcsol az agyam és nem állítom le Louis-t, akkor megtörtént volna. - és zokogtam tovább. Elena átölelt.
- Nyugodj meg. - és simogatott közben.
- De nem tudok.
- De igen megtudsz, feküdj le. aludjál és holnap mindent jóban fogsz látni. - és befektetett az ágyba, be is takart, egy puszit adott a homlokomra és kiment. Könnyektől elázva feküdtem és bámultam a sötétségbe és mérges voltam, nem Louis-ra, hanem magamra, hogy hogyan is hagyhattam, hogy ez megtörténjen. Lelkiismeret furdalásom volt ez miatt, így megkerestem a telómat ami az éjjeli szekrényen volt és írtam egy üzenetet Harry- nek.

Ez állt benne:

Tudom, hogy mostanában sokat veszekedtünk, de igen igazad volt, hogy még egy gyerek vagyok. Sajnálom, találkozzunk holnap és beszéljük meg a dolgokat. Szeretlek.

Ezután vissza feküdtem és megpróbáltam aludni, de csak folytak a könnyeim.

Louis szemszöge:

Hogy lehettem ennyire hülye, hogy majdnem megfektettem Jessie-t mikor nem vagyok olyan. Lehet, hogy mindent elcsesztem, és soha többet nem fog velem szóba állni. Haragszom magamra. Egy balfasz vagyok.

2014. augusztus 28., csütörtök

48.rész

Sziasztok! :D  Sajnálom, hogy ennyi idő után csak most tudom hozni az új részt, de nem volt jó a gépem megint csak. De most már minden rendben így meghoztam az új részt. Köszönöm szépen a 40. féliratkozót, nagyon örülök neki, és köszönöm szépen a sok megjelenítést ennek örömére már túl léptük a 30000- at, aminek szint úgy nagyon örülök és köszönöm nektek.  Igen tudom, hogy nem profi a blogom és, hogy van mit rajta javítanom, de igyekszem. Sajnos hétfőn kezdődik az iskola, így nem tudom, hogy lesz e időm részt hozni suli időben, de ha lesz, akkor mindenféleképpen hozni fogom az új részt/részeket. Na de nem is húzom tovább az időt itt az új rész, jó olvasását kívánok hozza. A lehetséges helyesírási hibákért előre bocsánatot kérek. és ne felejtsétek el a feliratkozást, ha tetszik a blogom, na meg persze a kommentelő szekciót és a tetszik gombot.(: Puszi nektek. :*






Jessie:

Reggel Kenny és Lucy ébresztettek fel, vagyis csak próbáltak, de én nem akartam felébredni. Aludni akartam még, mivel volt még időm, mielőtt neki álltam volna készülődni a suliba, de nem tudtam mivel egyszer csak Elena rontott be a szobámba és elkezdett kiabálni. Nem tudtam eldönteni, hogy mérgében teszi -e vagy örömében. Így kénytelen voltam kinyitni a szemeimet amik alig nyíltak ki az álomportól amit az álom manók leheltek rá éjszaka. Elenára néztem és igen örömében rontott be a szobámba és kiabált,na meg persze ugrált mint egy bolond.
- Jessieee bent vagy az újságban nézd. - dugta az orrom alá. Én megdörzsöltem a szemeimet és a cikkre szegeztem a figyelmemet.

Ez állt benne:

"Londonba érkezett Elis van Gogh Holland dívattervező és csapata, ám igaz, hogy még csak kezdők a szakmában, de máris új modelleket keresnek az ügynökségükre, és a hírek szerint találtak egy igen tehetséges gyönyörű, ifjú lányt. Jessie Morgan London egyik iskolájába jár, és egy hatalmas táncversenyen is sikert aratott. Nos ez a lány nem csak szép, de tehetséges is, a tervezők és Elis szerint nagy sikert fog aratni a dívatvilágban modellként is."



A cikk alatt pedig az egyik fotóm volt megjelentetve, amit a meghallgatáson készítettek.
- Híres lettél. - ugrándozott Elena az ágyamon.
- Ugyan kérlek, ez csak egy munka nem pedig film szerep.
- Na ne mond, hogy nem nagy dolog ez?
- Hát kinek, hogy tudod. Na de hagyjuk ezt most,mert el késünk a suliból.
- Jó, de figyeld meg, hogy a suliban megint mindenki veled akar majd lenni, mint akkor mikor megnyertétek a táncversenyt.
- Dehogyis, gondolod, hogy olvasnak újságot? Szerintem rajtunk kívül ők azt se tudják mi az az újság. - kacagva mondtam és bementem a fürdőszobába.
- Na majd meglátjuk. - szólt utánam és ő  is elment készülődni. Mi közben fésültem a hajamat azon járt a fejem mint este, hogy Louis szerelmes belém. Még most se tudom felfogni egyszerűen nem megy. Vagy csak lehet, hogy Harry állít valamilyen hűség próba elé, hogy bedőlök-e a trükkjének. Hmm, erre még nem is gondoltam egészen idáig. Lehet, hogy jobban tenném,ha utána járnék. Így a telefonomhoz mentem és írtam egy SMS-et Louis-nak, hiszen meg volt a száma.

Ez állt benne: 

"Szia,még most sem fogtam fel amit mondtál, de szeretnék erről többet tudni. Hívj fel vagy írj egy üzenetet, ha tudunk találkozni. Puszi Jessie."

 Nos nem tudom,hogy jó ötlet volt-e elküldenem ezt az üzenetet, de kíváncsi vagyok arra, hogy ez igaz-e vagy csak Harry egyik idióta ötlete, hogy teszteljen engem. De ha ezt Harry találta ki akkor ezek szerint nem bízik bennem, holott nekem lenne jogom nem bízni benne mivel tegnap se mondta el, hogy mi dolga volt, hogy nem ért rám. Hmm, majd meglátom, hogy mi lesz addig nem is rágódom ezen, feleslegesen.

***

A suli kapun belépve mindenki rám szegezte a figyelmét, mintha eddig nem láttak volna fehér embert. De az nem lehet, hogy Elenának igaza lesz,mert akkor nem is tudom,hogy mit csinálok. A osztályba beléptem egyedül, ugyanis Elenával nem egy osztályba járunk, erre megint csak az fogadott mint akkor mikor megnyertük Jack-kel a táncversenyt, tapsvihar. 
- Na jó figyeljetek ne játsszuk el megint el azt mint múltkor. Nem kell ebből a modell dologból nagy ügyet keríteni, ettől még ugyan az vagyok aki voltam, egy átlagos lány ez a modell dolog csupán csak munka semmi más. Nem egy híres filmben kaptam főszerepet, hogy így felfújátok ezt dolgot, jól esik meg minden, de erre nincs szükség.
- Jaj Jessie ne szerénykedj. - mondta az egyik picsa, akit utáltam hisz folyton csak cikizett a masik kettő picsával együtt, egészen addig nem még meg nem nyertem a táncversenyt na meg most ez miatt nem. Érdek kis szukák, az ilyenektől hányom kell. Persze én szó nélkül leültem a helyemre. Erre a többiek is leült és pont ekkor lépett be a tanár.

***

Nagy nehezen túl éltem az órákat ezen a napon, már csak az ebéden kell túl esnem és utána mehetek végre haza, már annyira idegesített, hogy mindenki oda jött gratulálni meg jópofizni. Az ebédlőbe belépve se volt ez másképp, az asztaloktól felálltak még a tanárok is, és tapsoltak. Mondom ilyen nincsen, hogy ez most olyan nagy szám, pedig szerintem egyáltalán nem az. Már nagyon untam, de nem is foglalkoztam vele. Nem gondoltam volna, hogy mégis csak olvasnak újságot, hát de úgy látszik, hogy mégis csak. Elvettem az ebédemet és leültem egy asztalhoz. Egyszer csak az igazgató lépett mellém.
- Gratulálok Jessie, ön a mi iskolánk büszkesége.
- Köszönöm. - hirtelen köpni nyelni nem tudtam, így csak egy köszönömöt tudtam kinyögni a számon. Elment és a helyét Jack váltotta fel, már rég találkoztam vele, hiszen már lassan egy hónapja nem volt suliban nem tudom, hogy mi történhetett vele.
- Hát téged is lehet itt látni? - kérdeztem.
- Hát persze hiszen ide járok.
- Igen, de már egy hónapja nem láttalak.
- Ő, igen hát izé dolgom volt.
- Miféle dolog?
- Olyan féle ami nem tartozik rád. - és ott hagyott. Na hát ez nekem nem tetszett, ráadásul rosszat sejtettem, így vissza vittem a tálcámat és utána mentem. Persze úgy követtem, hogy ne vegyen észre. A suli mögött pár méterrel az utca túl oldalán van egy sikátor oda ment be, én meg utána mivel rossz előérzetem volt. Nem hiába éreztem ilyet, hiszen amit láttam nem hittem el. Jack drogot adott el két fiatal gyereknek.


 Nem hittem a szememnek. Miután a két gyerek elment, bementem Jack után.
- Te mégis mit művelsz?! - felháborodva kérdeztem.
- Te mi a francokat keresel itt? - és még Ő volt felháborodva hát mondhatom szép.
- Csak megnéztem, hogy miben sántikálsz. Ugye tudod, ha ez kiderül, akkor kicsaphatnak a suliból sőt a táncpartnerem se lehetsz?!
- De nem fog kiderülni, ha csak el nem jár az a szép kis szád.
- És ha igen? - erre megfogta a nyakamat és a ház falának nyomott.
- Na ide figyelj, ha bárkinek is elmondod azt nem fogod megúszni szárazon. - és elengedett.
- Te most megfenyegettél?
- Igen. 
- Miért csinálod ezt?
- Mert kell a pénz, és különben is csak parancsot teljesítek.
- Szóval dolgozol valakinek. Ki az? Hallani akarom!
- Ne üsd bele az orrodat abba ami nem a te dolgod, mert megfogod bánni akkor azt is, hogy a világra jöttél na csá! - és kiviharzott a sikátorból. Nem gondoltam volna, hogy lehet a modelles dolognál is rosszabb a mai napba, de úgy látszik mégis. Méghozzá nem is kicsi. Jack drogot árul, már csak az hiányozna, hogy,ha Rick-nek  dolgozna, ugyanis ő is drogokkal foglalkozott régen, nem hiába tudtam drogot szerezni még anno. De ha neki dolgozik, akkor az azt jelenti, hogy Rick Londonban van vagy valahol a közelben, és megfog találni, és akkor nekem végem. De nem,nem lehet ez badarság amit én itt összekombinálok, hiszen honnét tudná, hogy hol vagyok?! Áhh ez csak az én fantáziám szüleménye. Remélem. Vissza sétáltam az iskola kapuhoz, ugyan is Elenát meg kellett várnom, de ő már ott várt rám mikor oda értem. Végre egyszer ő várt rám és nem én ő rá.
- Hát te hol voltál? - kérdezte.
- Sétáltam egyet. - füllentettem neki. Nem akartam elmondani neki, hogy Jack drogokat árul, mert Elena néha akarata ellenére kikotyog dolgokat, és nem akartam, hogy Jack-et kirúgják hiszen, akkor táncpartnerem sem lenne, meg utána akkor előle is bujkálhatnék nem csak Rick elől, Elenával  épp haza felé sétáltunk, mikor megcsörrent a telefonom. Louis volt az.
- Szia Jessie, megkaptam az üzenetedet olyan 20 perc és a házatok előtt vagyok.
- Miért már elindultál? - ijedten kérdeztem, ugyanis még átöltözni is akartam.
- Nem dehogy, csak hamarosan majd indulok.
- Jól van akkor a házunk előtt találkozunk.
- Rendben, és hova szeretnél menni?
- Mit szolnál a parkhoz?
- Nekem jó.
- Akkor oda, és nem baj ha Kenny-t is elvinném mert már rég sétáltattam meg?
- Ő ki?
- A kutyám.
- Ja jó, azt hittem, hogy valakit akarsz hozni magaddal.
- Nem dehogy.
- Akkor jó, megnyugodtam. Akkor majd találkozunk addig is Szia.
- Szia. - miután leraktam csak mosolyogtam mint egy hülye, de nem tudtam, hogy miért.
- Hát minek örülsz ennyire?  Csak nem Harry-vel találkozol?  Kibékültettek? - Elena kíváncsian kérdezte, mint szinte majdnem mindig mindent.
- Nem. Louis-sal beszéltem, hogy mikor, hol találkozunk.
- És te miért találkozol Louis-sal?
- Hát ez egy picit hosszú, legyen annyi elég, hogy szerelmes belém és erről akarok többet megtudni.
- Ne máár?!  Komolyan?! - elképedve nézett rám.
- Igen, de majd elmesélem, hogy mi volt mikor haza értem. Jó?
- Mindenféleképpen.

E közben a fiúknál:

Louis: 

Ma végre mindent elmondhatok Jessie-nek, azon kívül, hogy szeretem.
- Jessie-vel beszéltél? - Liam jelent meg egyszer csak mellettem.
- Igen, de senkinek egy szót se jó?
- Persze ez egyértelmű. De mire jó ez?
- Micsoda?
- Oké értem, hogy jobb lesz ha elmondod, hogy mit érezel iránta, de attól még ő Harry barátnője. De tudod, hogy én melletted vagyok, ha a találkozó után akarsz velem beszélni, akkor tudod hol találsz. - és elment.
Igaza lehet Liam-nek, attól még, hogy elmondok mindent Jess-nek, hogy mit érzek attól ő még Harry csaja. De már nem bírom magamban tartani az érzéseimet, így elmondom lesz ami lesz.

Jessie:

Szinte úgy rohantam fel a lépcsőn mint még soha, a táskámat csak ledobtam a fotelembe, és gyorsan átöltöztem. Egy farmert vettem fel, ugyanis nem volt valami jó idő kint, egy hozzá illő pólót húztam magamra és egy farmer jacket vettem fel hozzá, és a kedvenc edzőcipőmet. A fürdőben feljavítottam a sminkemet és megfésültem a hajamat, egy kis parfümöt is fújtam magamra. Utána Lucy-nak adtam enni, Kenny- re pedig ráadtam a nyakörvet és ráraktam a pórázt is. Lementem a konyhába, hogy Elenától elköszönjek.
- Szia majd jövünk.
- Csak okosan.- kacsintott egyet. Nála ez azt jelenti, hogy örülne, ha összejönnék Louis- sal hiszen Harry-t nem nagyon csípi, hogy miért nem csípi nos azt nem tudom, de mindegy is. Kiléptem Kenny-vel az ajtón és Louis már ott állt a járdánk végén, sötét farmerben, cipőben, fehér pólóban és egy bőrkabátban. Rám nézett mosolyogva, én meg a mosolyától elpirultam, annyira édesen mosolygott rám. Kenny oda rohant hozzá, holott idegenekhez nem szokott csak úgy oda menni, meg is lepődtem ezen. Louis lehajolt hozzá és megdögönyözte. Tehát szereti a kutyákat, ez egy jó pont nálam, és úgy láttam, hogy Kenny is oda volt érte. Felállt Louis Kenny mellől és felém fordult.
- Mehetünk? - kérdezte.
- Igen. - feleltem és elindultunk a park felé.


2014. augusztus 11., hétfő

Blogajánló.

Sziasztok!(:  

Két blogot szeretnék veletek megosztani,amiket én is elkezdtem olvasni. (:

Ez az egyik:  http://a-thug-life.blogspot.hu/
Szintén 1D-s és érdekes egy blog,nekem tetszik,ha gondoljátok nézetek be.(:

Ez pedig a másik:  http://hearbeatingheart.blogspot.hu/2014_04_01_archive.html
Ez nem 1D-s de ez is szintén érdekes egy történet,nekem tetszik,ha úgy gondoljátok nézetek be.(: